Akkor most először az a zene jön, amely tulajdonképpen elkezdte a napomat, ilyen farkasokkal. Íme a Choronzon a Tangerine Dreamstől; vájtfülűek érezhetnek némi flesbekket a 80 as évekből:



Olykor az embernek szombaton is be kell menni dolgozni, hajtani a gépet, húzni az igát, tolni a projektet, stb., amely tevékenységek (ráadásul meglehetős droid jelleggel) ki is töltötték a napomat egészen du. 5-ig. Kissé monoton, de kellemes volt a munka így a kedves ügyfelek zaklatásai nélkül, sokkal jobban lehet haladni, haladni őértük. "Interrupted day is not a productive day!" (Diszklémer: Verdanában a zárójel ipszilon zárójel bezárva karaktersorozat olyan, mint egy női csípő. Próbáld ki: (y)

Miért is volt hát ilyen veri fasza?

Érdekes módon a pont akkor lezúduló zápor, mikor kiléptem az irodából, sem tudta kedvem szegni, kellemesen összemosolyogtam a külföldi csajokkal a benzinkút műanyag szárnyai alatt. A debreceni Malompark emeletére pár perccel később értem fel, ahol - miután a mozgólépcsőre söpörtem a hajamból csöpögő vizet - az edigi félév legeltaláltabb marketingfogása várt. Lélekben leborultam az ötletgazda szellemi nagysága előtt, ahogy végigtekintettem a MM elé pakolt székek sokaságán, és az órási kivetítőkön; a sör, a foci és a technológia zseniális mesterhármasa tárult a szemem elé. Lefordítom: ki volt rakva egy csomó szék, arra le lehetett ülni focit nézni és 190ért korsó arany Ászok-ot inni, valamint az ember folyamatosan kapta a Media markt és a T-Home TV technológiai nagyságát (tekintve, hogy negyed óránként bemondták a hangosbemondóba). Egy lelketlen elektronikai konzumer templom elé sikerült igazi foci-klub hangulatot varázsolniuk. És INGYEN VAN A CSOCSÓ! (Ideírom, azért, hogy elolvasd mégegyszer: INGYEN VAN A CSOCSÓ!)

Mialatt a pajtásaimmal élveztük ezen páratlan hozzáadott értéket, és élvezettel szívtuk magunkba az általa közvetített marketingüzenetet, másnaposságtól és egész napos zsibbadtságtól sújtott elmémbe utat talált egy kósza valószínűség: ennyi idővel a megjelenése után egy Media Markt méretű elektronikus consumer hodályban tutira kell lennie egy ASUS EEE PC-nek. Noszahát, a gondolat tett nélkül tovaszálló lepkefing csupán, Ádám papa nem teketóriázott hát, hanem beszambázott a MM-ba, és a hosszú ideje ugyanott lévő laptopok felé vette az irányt.

A keresés sikerét a polc egyik végénél lévő kis csoportosulás jelezte előre, tekintve hogy jelenleg a Macintoshokon kívül nem nagyon van olyan noteszgép, ami idáig (Debrecen, 2008) is eljut, és kisebbfajta tömeg kíváncsiságát váltja ki.

Odamentem, és...



Összefoglalom csak, jó? Az egyszerűség kedvéért. A gép zseníális. Sokkal szebb, mint a képeken! Annak ellenére mondom ezt, hogy nem fogom megvenni, csak a 901-eset, az 1024-es képernyő (munkához kell annyi), a multitouch (ROXX) és az Atom proci (fogyasztás) miatt. Ha valakinek elég ez a kis képernyő, amin egyébbként tökéletesen olvasható volt minden, akkor ez az ő választása. Persze: az XP-s verziók voltak kinn, a Xandrost nem volt alkalmam kipróbálni, köcsög ez az ország. A billentyűzet kis rászokással faszául használható, és a rászokásra itt nem a billentyűk mérete, hanem azok elhelyezése miatt van szükség. Osztom viszont azt a véleményt, miszerint nem ez lesz a lapátkezű rakodómunkások és a másegyébb kérges tenyerű martalócok hatékony munkaeszköze. A touchpad teljesen jó volt, könnyen navigálható, jó az érzékenysége, abszolút nem éreztem, hogy kicsi lenne. Viszont nem tudtam életrekelteni az oldalán a vertikális gördítősávot, és ilyen kis képernyő mellett nagyon nagy pofátlanság volt az Asus mérnökei részéről, hogy nem raktak rá egy horizontálisat. Nem az én problémám szerencsére.

Ha nem lenne a 900-as, megvenném. A nap legjobb 5 perce volt.

Szolgálati közlemény: Szerkesztőségünk végre rájött, hogyan lehet képet körbefolyatott szöveg nélkül betenni a blogba, így e lehetőséggel a jövőben gyakrabban fogunk élni. Köszönjük szíves megértésüket.