Zseniális, milyen apróságok kellenek ahhoz, hogy az embert önnön múltjába röpítsék vissza. Nekem ehhez ma este egy darab fehér csokoládé kellett: majszolása közben jutott ugyanis eszembe, hogy én ugyanezt ifjú pokemon koromban a PC GURU nevű szórakoztató magazin fölötti görnyedés közepette végeztem. Nosza fel is tártam legalsó szekrényem legpókhálósabb bugyrait, s fáradozásom eredményeképp a kezembe akadt - stílszerűen pont - a 98 februári példány. (Oké. A márciusi, de onnan a februári példányt előhalászni egy fél perc volt csak.) Miután konstatáltam, hogy én tulajdonképpen kibaszott Történelmet tartok a kezemben nagy tével, törtem egy darabot a csokiból, fellapoztam a Magazint, neuronhálózatom mélységeiből pedig felbuzogtak az emlékek...

Más idők jártak akkor. Netje annak volt, aki valahogy hozzájutott, vagy hajlandó volt rááldozni azt a 10-21, vagy nem ritkán még több ezer forintot, ami az akkor fényűzésszámba menő szórakozáshoz kellett. Iskola után haverral toltunk olyan  kislemezen szerzett kuriózumokat, mint a 3DO Heroes 2-jét, a Blizzard Warcraft 2-jét, a Network Q RAC Rally-t (korának legjobb autószimulátora volt, amelyet hangulatában csak a 10Tacles féle GT széria, a TD Unlimited, a Need For Speedek jól sikerült darabjai (3, 5) és a Colin széria legifjabb képviselői (1, 2) tudtak egyáltalán megközelíteni, viszont ezek egyikébe sem toltunk annyi játékórát), vagy ami éppen jutott.

A GPU-k korszaka akkkor kezdett éledezni: míg a világ a piacvezető 3Dfx VooDoo2-jére, a nyomában lihegő nVidia Riva128-ára, vagy a piac szélét nyaldosó ATI Rage-érere nyáladzott, mi beértük volna egy sima VooDoo-val is. A legtöbbünk gépében csak 2D grafkártya izzott, pl. az S3, vagy a szerencsésebbeknek a Tseng család valamelyik tagja. A csilivili hardveres efektek, pl. a Blur vagy a Z Buffering akkkor még csak a távoli vágyálmokban élt, pixeledett világban toltuk a játékórákat. Persze ennek a hiánynak épp a magamfajta eszementek voltak a leginkább tudatában, akik megvették, vagy járatták valamelyik akkor újságot. Minden hónap elején epekedve várni Az Újság Következő Számát... azt hiszem, nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel.

98 februárjában is átéltem ugyanezt, s nem gondoltam arra, hogy ez egyszer majd visszatekintés számba megy. Sok olyan dolog jön fel ilyenkor, ami akkor szenzációszámba megy, de manapság már el is felejtettem, még izgalmasabbak viszont azok, amelyek felett akkor elsiklott a tekintetem, a mai fejembe viszont majd könnyek szöknek a meghatódottságtól. Nem játékok leírása, korrajz ez inkább, egy nagy szubkultúra korrajza, amelybe oly sokan beletatoztunk: a PC gémereké.

Szemelvények a hardver hírekből:

A 4.5, 9.1 és 18.2 GB méretű Seagate Barracuda winchestereket szerverekbe és munkaállomásokba szánják.

a CD-lejátszók egymás után döntik meg a sebességrekordokat, a legújabb generáció már 32-szeres sebességgel olvas...

Az Intel együttműködött a Lockheed Martinnal és kifejlesztettek egy új 3D gyorsító chip-et, i740 néven.

A játékok a mai szemmel nevetségesnek tűnnek, de de néhány cím a mai napig megállja a helyét. Ebben a számban kapott helyet a Diablo: Hellfire, a Tomb Raider 2, a Worms 2 vagy az a Quake 2, amelynek leírásához angelday Józsi is hozzájárult (akkor még plastik.com-os e-mail címmel). Többek között ezekkel a játékokkal is csak jóval később volt alkalmam megismerkedni.

Említhetnék még ezer más dolgot a híres-neves Brazil-féle Levrovtól a cikkírók stílusának itt-ottt szembetűnő kiforratlanságáig (nevezetes kivételek Sorell cikkei, pl. az aktuális számban is megtalálható Apache Longbow 2 leírás). Kevés viszont a kedv, és már fáj a bölcsesség. A fog.

Ennyi mára. Ha minden igaz, ebből rovat lesz.